Kihasználva egy fotós barátommal a délelőtti találkozót, úgy szerveztem, hogy a deadline előtt egy érdekesnek vélt helyszínt keresek a projekthez. Utólag bevallom, kissé naiv volt a feltételezés hogy a szabadság híd alatt elkapok egy épp elhaladó hajót. Nem sokon múlt de végül pont nem jókor ért a képbe a kurafi sétahajó :(
Volt egy olyan tervem is, hogy a ritka pillanatot (valójában mind ritka és egyedi, de erről majd később) valami urbánus nyüzsgésbe komponálom bele valamelyik pályaudvar vagy hasonló órát, aztán hamar rájöttem, hogy ezt a poént sokan le fogják lőni, úgyhogy maradtam az eredeti ötletnél.
Persze ennyi nem volt elég, sikerült a bajom tetézni azzal hogy az unikális pillanatot egy úgyszintén unikális géppel/technikával akartam megörökíteni. Aki ismeri a polaroid működését, vagy legalább csal látott már hasonlót, az már sejtheti milyen macerát okoztam magamnak...
Igen, december 12-én, mínuszokban, fagyos szélben kellett lejárt polaroidot (fuji) processzálnom, azaz a kabátom alatt, a vélt melegben kivárni míg előhívódik :)
Jól gondolod kedves Olvasó, nem volt egyszerű, de remélem volt értelme kivinni a nagy Press universalt a 65-ös nagylátóval, polaroid hátfallal. Persze voltam olyan "bátor" hogy a sok-éve lejárt anyag mellé azért vittem digit gépet is.
dejó!!
VálaszTörlés