1. Rég írtam, töltöttem fel ide anyagot. Kurv@ fészre sokkal egyszerűbb, de még odase...
2. Igaz, kevés idő maradt a saját projektjeimre, de a régi arhívok közül előkerültek se posztolódtak ki maguktól.
3. De! Tegnap egy háromnapos meló után, szellemileg (NEMRÖHÖG! :) és fizikailag hulla fáradtan egy rövid e.ü. séta után, ami a Soós és Opticam nézelődést jelent, erőt véve magamon meglátogattam egy régi Jóbarátomat Kondit.
4. Évtizedes barárság, számtalan átbeszélgetett este, mégtöbb szakmai eszmecsere, sok közös érdeklődési kör és még hosszan sorolhatnám, de ennél fontosabb hogy marha jó vele beszélgetni. Valamint az sem elhanyagolható hogy hozzámvágott egy csuda Mamiya 645-ös szetet kipróbálásra, de végül ezzel foglalkoztunk a legkevesebbet.
Duma-duma-duma, közben a kis kelekótya fügekutty hol egyikünket, hol másikunkat cincál, kiköveteli a foglalkozást, elcsen ezt-azt. Beszélgetés közben Laci bekapcsolja az egyik lámpát, gépét kezébe veszi, mondja hogy csak nyugodtam folytassam közben csinál pár képet. Persze benne vagyok, melyik fotós ne ülne a fénybe örömmel egy másik fotós kedvéért?! :D
Fotóz, beszélünk, fotóz, nem nehéz levágni hogy kifigyeli a gesztusaimat, fotóz, nem zavar, tudom pocsék a fejem, de nem baj, fotóz, kutty bepunnyad. Mondom , hogy legyen vele is kép, próbálom úgy felvenni, hogy ne térjen magához, milyen jó lenne egy olyan kép amikor az ölemben elnyúlik. Ez a projekt nem teljesen sikerül, viszont egy jó játék lesz belőle, közben persze Laci fotóz, telik a jó idő az életünkből.
Aztán hogy-hogy? Nekem is eszembe jut ez-az, mondom Lacinak CSERE!
Picit matatom a fényt, a hátteret közben fotózom őket és egyre jobban szórakozok. Naná hogy jönnek a gondolatok, milyen képet képzelek el erről az ideális kutya-gazdi kapcsolatról.
Persze tudom, egy nagyon komoly fotósról van szó, nem kis szakmai múlttal, kíméletlen (néha kegyetlen) véleményalkotással, évtizedekben mérhető élet és szakmai tapasztalattal, de ezt most megszívta, nálam a cucc és ő van a fényben, tehát most én jövök! :D
Nyilván nekünk többlet jelentenek a képek, mert miközben órákig beszélgettünk, a kis kelekótyával játszottunk a lehető legjobban éreztük magunkat. De remélem ezen felül, a külső szemlélő számára is átmegy valami a képek láttán.
Köszönöm Laci, Füge, régen éreztem ilyen jól magam :)
