B.V.S.C. de nem sport club, sokkal inkább öregek otthona

Sokadszorra jött haknizni Kubai Népköztársaság ötödik legfontosabb exportcikke, a Buena Vista Social Club. Az NE legyen kérdés, hogy a dreamteammel mi van, mert már a megalakulásukkor is kétséges volt, hogy megérik-e mindannyian a lemezfelvételeket, olyan öregek voltak. Sajnos jónéhányan elmentek közülük, hálával gondolunk Rájuk, béke poraikra. És azt is tudjuk hogy párhuzamosan négy B.V.S.C csapat járja a világot, ami egyértelmű higulást jelent, ezzel együtt érthetetlen számomra hogy egy óra esztrádot lenyomtak, míg megszólalhatott az eredeti repertoárból a chan-chan... Persze a végére felpörgették, de ez már túl tiszta, túl steril, túl modoros. Anno a vén csontok szája sarkában vagy a huncut mosoly, vagy a másik kubaikum a szivar volt. Nyilván ennek a csapatnak is megvannak a maga történeteik, a megejtő sorsok, életutak. Sajnos ez a műsor az örökzöldekké vált slágereken kívül nem adott sokkal többet. Viszont kaptunk egy elementális tánc szólót,
amiben megvillant a régmúltban gyökerező energia!