2010. márc. 31.

Lassú út az elmúlásba

Nem vagyok vonatmániás, de ezek az öreg leharcolt masinák lenyűgöztek. Áthatja az atmoszférát a letűnt múlt. Érezni a levegőben mekkora utat jártak be, mennyit pöföghettek büszkén és vidáman. Micsoda tisztelet övezte anno ezeket a vas behemótokat. Önmagában vasutasnak és ezen belül masinisztának lenni mai szemmel nézve szinte felfoghatatlan tekintélyt jelentett. Már az én gyerekkoromban is elavultnak számítottak a gőzösök, de még néha hallottam hogy volt aki mozdonyvezető szeretett volna lenni.

Esztétikai értékük számomra vitathatatlan, karakteresen fejezik ki az elmúlás és a hajdani tündöklés közti feszültséget. Formaviláguk, darabos funkcionalitásuk és elnagyolt kezelésük egy egészen más kor hangulatát idézik fel.

Gyönyörködjetek, és ha egy mód van rá egyszer vigyétek ki a párotokat, családotokat a tatai úti vasúttörténeti parkba.

flash slideshow: klikk




3 megjegyzés:

  1. Nagyon sok kiváló fotód van, de számomra eddig,ezek a legjobbak!
    Grat! I.

    VálaszTörlés
  2. Örülök, köszi! Ha jól viselkedsz, talán kapsz is majd egy nagyítást :)

    VálaszTörlés
  3. ÁÁÁÁÁÁ, ez kész! KALAPLENGETÉS, és minden gratuláció! :) Ezek NAGYON! :)
    Csodálatos vasszörnyek, nekem nagyon szép utómunkával!!! :-)))))

    VálaszTörlés