Velence helyett végül a Háros öböl lett. Szélcsend, alig rebbenő víztükör, szinte mozdulatlan minden.
Sok pecás koncentrál a vélt kapásra, családok piknikelnek, sétálnak, egyszóval éli a megszokott vasárnap délutáni életét az öböl. Mielőtt lepakoltam, volt két olyan kirepülés, amitől először fellelkesültem, majd egy-két óra tétlen várakozás után visszagondolva inkább már bosszantó volt. Végül talán lett egy-két (nem feltétlenül éles) kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése